Perfect Sky 11. - Home and gone

„Andy mosolyogva visszahúzza rám a bikini alsóm, és ölbe vesz, mert járni alig bírok. Ilyenkor a legidegesítőbb Andy önelégült vigyora, amit spaknival se lehetne levakarni az arcáról. Hihetetlenül büszke tud lenni magára, hogy annyira megdugott és kifárasztott, hogy járni alig bírok. De hát ez van ha a bátyám egyszeribe egy szexisten és Amerika egyik leghíresebb rockbandájának a feje.

Így Andy ölbe vitt vissza a kocsihoz ahol eléggé nagy meglepetés várt minket.”

* * *

- Hát itt meg mi történt? – nézek kigúvadt szemekkel a három összekötözött pasira. Jake, Ashley meg az öcsém a földön ülve összekötözve, plusz a szájuk bekötve.

Sok a kérdés. Az első mi történt? Ki tette? És Jinxx miért nincs összekötözve? Ebből következtetek, hogy Jinxx kötözte össze őket… valószínűleg.

- Rábaszott a három nőcsábász – vigyorog Jinxx.

- Mert hogy? – néz rá Andy engem lerakva.

- A lényeg röviden, hogy jött egy csapat csaj. Ez a három szoknyavadász meg kikezdett velük, csak, hogy a csajok okosabbak voltak és miután Ash letaperolta őket, bepöccentek, elkapták és összekötözték őket – vigyorog Jinxx. Áhá.

- Tipikus esete annak, mikor a fagyi visszanyal – vigyorgok rájuk.

- Ooké. Idáig értem… a’sszem – fogja a fejét Andy, majd megrázza értetlenül. – Akkor most a kérdések. Te miért nem vagy megkötözve? Bár mondjuk ez alapvető abból, hogy nem másztál rájuk… Na mindegy. Következő, miért nem engedted el őket és a harmadik, miért van bekötve a szájuk?!

- Egy, pontosan ahogy mondod, kettő, miután leseggdugaszoztak úgy döntöttem, hogy basszák meg, három, fél óra után már meguntam a kánont amik ezek előadtak és mivel szikszalag nem volt, a kendő tűnt a legjobb megoldásnak – magyarázza a gitáros, mire az összekötözött marha trió addig ficánkol, hogy eldőlnek, persze rá az öcsémre, aki alulra került.

- Édes istenem… - fogja a fejét Andy mire én nevetve odamegyek és leveszem a kendőt Ashley szájáról.

- Amúgy meg hol a francba voltatok?? Csak egy kis etyepetye? Ejnye Andy… a saját húgoddal, ajajj bár… - néz Ashley a melleimre, én meg rá nézek Andyre.

- Szerintem el lesznek még így egy darabig – mondom Andynek.

- Szerintem – helyesel a bátyám, mire én visszarakom a kendőt és szájába és bekötöm.

Egy jó fél óráig még hagytuk szenvedni őket, majd megunva a nyögéseket és morgásokat elengedtük őket. Persze utána mindenki elkezdett veszekedni mindenkivel addig-addig, hogy hirtelen dörgött egyet az ég majd elkezdett zuhogni az eső.

- Na de fasza… ez hiányzott még… - sóhajtja Andy, majd gyorsan összepakoltunk mindent be a kocsiba, s beültünk.

- Ugye ez most csak vicc? – fejeli le Andy a kormányt, mikor már lassan harmadjára se akart a kocsi beindulni.

- Remek… - sóhajtok, majd hirtelen hiányérzetem támad. – SNACK! – kiáltok fel, majd az ablakon kinézve meglátom Snack-et aki elázva keres minket.

- Gyere kiskutyám! – nyitom ki az ajtó, mire Snack egyből neki futásból rohan, oda majd ugrik be a kocsiba tiszta sárosan rá Jake hófehér halászgatyájára.

- Hogy az a… - morog Jake, majd átpakolja az ölembe a kutyát, én pedig elkezdem törölgetni.

- És még is mit csináljunk? – kérdi Ash miközbe pakolja fel a lábát a műszerfalra s, hajtja hátra az ülést, ami agyonpréseli a szólógitárost.

- Nem kapok levegőt… - nyöszörgi az agyonnyomott gitáros, mire a basszeros hátra fordul egy „mi van?”-nal. – NEM KAPOK LEVEGŐT, BASZD MEG!  

Azzal a gitáros előre tolja az ülést a basszeros meg lefejeli a műszerfalat. Katasztrófa, ha ezek egy légtérbe vannak…

Nos végül miután volt egy légzés problémás gitárosunk, egy majdnem törött orrú basszerosunk, a kocsi úgy döntött inkább működni fog. Azzal miután a kocsi beindult nehezen de hazaértünk a csendes nyugodt lakásba, ahol nem voltunk egyedül…

- CC!! – ugrok sikítva a dobos nyakába, amint meglátom.

- Hey Texas ranger – ölel meg nevetve. – Na, mi újság kislány? Hát ezekkel mi van? – mutat a hátam mögött leamortizált bandára.

- Csak a szokásos set the world on fire… - röhögök. – Amúgy mit keresel itt? És ki engedett be?

- Eljöttem látogatóba és Sean bácsikátok. Pont ma ért haza a körútjáról – mondja nevetve CC, mire én és Andy egyszerre nézünk egymásra rémültem a felismeréstől. – A gyémánt liliom!

Azzal sprintelnénk befele a szobába, de Sean bácsi hirtelen, mint Dumbledor előttünk terem.

- Mi újság gyerekek? – ölel meg minket nevetve.

- Se-semmi – makogom. – Veled?

- Semmi érdekes, újabb kedvencem van! Rózsa és tulipán keveréke, nekem kell tovább nemesítenem, akár csak a gyémánt liliomot – magyarázza Sean bácsi bennünk, pedig megfagy a vér a gaz hallatán.

Sean bácsi elenged minket, majd bemegy a nappaliba, és észre veszi a félig meghalt növényt.

- Hát ezzel mi történt?

- Hát az úgy volt… - kezdünk bele egyszerre, de Sean bácsi meg se hallva minket folytatja.

- Áh megint elpusztult. Nem bírja ez se a szoba hőmérsékletet, se a hideget, se semmit… Mindig ez van. Majd kiültetem a kertbe, ott talán kinő. Jaj, akartok amúgy mondani valamit? – néz ránk kezébe a liliommal.

- Nem! – vágjuk rá egyszerre, majd miután Sean bácsi kiment én szinte Andy karjai közé olvadok a megkönnyebbültségtől.

- A ti művetek, mi? – néz ránk nevetve CC. Ezt kérdezni se kéne.

Sean bácsi elültette a gyémánt liliomot a kertbe, majd miután elmesélte milyen volt a körút, úgy döntöttünk, hogy ideje egy grill partit csapni. De persze, mielőtt elkezdtük volna a grill partit Sean bácsinak megint el kellett mennie, úgy újból én meg Andy voltunk a házigazdák. Pia, BVB és itt alvás… mi lesz itt…

Kivittük a tányérokat, poharakat, meg ami kell, majd kipakoltuk a piákat is. A fiúk összeszerelték a hangfalakat is. Az öcsém és én biztonságba helyeztük Sean bácsi növényeit, hogy még véletlenül se essen bajuk. Miután előkészítettünk mindent felhívtam a többieket, hogy ha akarnak jöjjenek át és talán itt követtem el, egy nagy hibát…