Perfect Sky 17. [UTOLSÓ] - Everything just fine... I guess

-->

Csak figyelmeztetek mindenkit, hogy NEM lesz több... befejeztem mindet, kész vége.

„Átkarolom a nyakát, majd egy csók csatába kezdünk, mikor csengetnek.

- Ki a faszom ez…? – morogja Jake, majd nem foglalkozva a csengővel csókol engem tovább.

- Ajj inkább kinyitom, mielőtt a csengőben lemerül az elem – morgom, ahogy az illető elkezdi nyomkodni, mint süket a csengőt.

- Küld el bárki is az! – kiabálja utánam Jake.

- Olyat mondj, amit nem tudok – kiabálom vissza nevetve, majd ahogy kinyitom az ajtót és meglátom, ki van az ajtóba a mosoly az arcomra fagy.”

* * *

- Te ki vagy? – mér végig engem Ella, Jake ex barátnője egy megvető nézéssel.

- Jake barátnője… - felelem összefonva a kezem a mellkasomon.

- Na persze… Mit keres rajtad a pasim pólója? – kérdi szinte már hisztérikusan. Na igen úgy döntöttem, hogy Jake pólóját veszem ma fel.

- Az, ex-pasid esetleg. Mit akarsz egyáltalán? – kérdem kissé idegesen. Kezdd idegesíteni ez a nő, de főleg a tudat, hogy több, mint egy évet volt együtt Jake-el.

- Jöttem meglátogatni a pasimat – lök el engem félre, majd bemegy, bennem pedig felmegy a pumpa.

- Jake? – nézek a gitárosra kérdőn, aki kb. ugyanolyan pillantást vet Ellára, mint mikor én amikor megláttam.

- Mit keresel itt? – néz komoran Jake Ellára.

- Jöttem intézni a válási papírokat, de látom még el se váltunk, de te már be is szereztél egy kurvát - mondja Ella mosolyogva, én meg szinte lesokkolok. Válási papírok? Ezt Jake nem is említette.

Sarkon fordulva hagyom ott őket és visszamegyek a hálóba, ahol felkuporodom az ablakba és bambulok kifele. Egy jó negyed óra múlva hallom, ahogy Jake bejön, de nem foglalkozok vele.

- Gyönyörűm… - lép oda hozzám és az arcomra simít.

- Miért nem mondtad? Hogyan versenyezhetnék én vele? Gyönyörű, és hozzád való – mondom még jobban összehúzódva. Bármennyire is idegesítő Ella, be kell vallani gyönyörű, meg se tudnám közelíteni.

- Minek versenyeznél? A szívem már a tiéd, és lehet gyönyörű… lehet hozzám való, de te sokkal gyönyörűbb vagy és te vagy a tökéletes nekem. Vagy ennyire zavar a tíz év köztünk? – kérdi, mire én ránézek.

- Nem… de akkor is… házas vagy – fordítom vissza fejem.

- Voltam. Nem hiába nem hordom a gyűrűt. Visszatérve, nem mertem mondani… féltem, ha megtudod, nem fogsz velem lenni… - mondja őszintén. – De most intézzük a válást, pár nap és hivatalosan és elválunk.

- Miattam nem kell…

- Ajj Texas! Értsd már meg, hogy nekem csak te kellesz! – mondja kicsit feljebb emelve a hangját, amire összerezzenek, majd sóhajt és visszavált normál hangra. – Ne haragudj, hogy kiabáltam. Miért nem hiszed el, hogy nekem csak te kellesz? 

- Mert annyira tökéletes minden, hogy félek, hogy ez csak egy álom, egy mese… - suttogom, majd Jake az arcomra simít, s lágyan megcsókol. – Akkor te vagy az én mesebeli hercegnőm

Halványan elmosolyodom, majd hozzábújok ő, pedig gyengéden magához ölel.

- Szeretlek – suttogom a mellkasába.

- Én is téged – mondja, majd a fejem tetejére csókol.

Ne sokáig élvezhetjük ezt a nyugodt pillanatot, mert hirtelen megszólal Jake telefonja, amit felvesz és kihangosít.

- Szevasz Jinxx, mi a helyzet? – kérdi a telefont fogva, közbe engem ölel.

- Szia! – köszönök én is.

- A rohadt életbe Jake!  Texas! – mondja Jinxx idegesen mi meg értetlenül, nézünk egymásra.

- Mi van haver? – kérdi Jake értetlenül.

- Andy teljesen bekattant… lassan szétveri az egész stúdiót… őrjöng. Jobb, ha nem mondod meg neki, hogy Tex veled van, mert különben téged fog – mondja Jinxx. – Most mennem kell bocs.

Azzal megszakad a hívás.

- A hülye barom! – mondom idegesen, majd felveszek egy pólót, Jake magára kapja dzsekijét, majd lerohanva a kocsihoz elmegyünk a stúdióba.

Beérve CC, Jinxx és Ash odakint állnak.

- Hol van? – kérdem a fiúkra nézve.

- Odabent, de jobb, ha nem mész… - CC be se tudja fejezni a mondatát én már bementem.

Andy az összetört tükör előtt áll zihálva. A próbaterembe a gitárok darabokra törve és a székek felborítva. Mi a franc történt itt…?

- Andy… mi folyik itt? – kérdem összeráncolva a szemöldököm.

- Hogy mi történik? Hogy mi történik?! Az, hogy a húgom közli velem, hogy már nem kellek neki és már az nap eltűnik, hogy más ágyába fetrenghessen – vágja hozzám hitetlenkedő nevetéssel, mire én lekeverek neki egy kibaszott nagy pofont.

- Mit képzelsz magadról?! Tudod, miért hagytalak ott? Mert gyerekesen viselkedsz! Ki akarsz sajátítani! Teljesen megváltoztál, olyan lettél, mint egy hisztis gyerek… - mondom elindulva kifele, mikor Andy hirtelen elkapja a kezem, és a falnak szorít. – Andy!

- Megmutatom ki a gyerekes – sziszegi a foga között, majd emeli a kezét, hogy pofon vágjon, de amint a szemembe néz, leáll. – Istenem… Texas én… én sajnálom.

A hajamba túrok, majd magamhoz ölelem.

- Figyelj Andy… szeretlek, mint a bátyámat, de ami köztünk volt az egy nagy hiba volt. Fel kell fognod, hogy mással vagyok – mondom az arcára simítva.

- Igazad van. Sajnálom Texas – mondja rám nézve, majd magához ölel. – Bocsáss meg.

- Megbocsátok, de most pakoljunk össze - bökök a teremre.

- Nem ártana, basszus a’sszem Jinxx és Jake ki fognak nyírni – mutat nevetve az összetört gitárokra.

- Az meg lehet – nevetek én is, majd elkezdünk összepakolni.

Több, mint egy fél óra alatt rendbe hozzuk a próbatermet, majd szólunk a fiúknak, hogy minden rendben.

- Ash, CC, Jinxx… kimennétek? Szeretnék a bátyámmal és Jake-el négyszemközt beszélni – nézek a fiúkra, akik bólintva kiszállingóznak.

- Miről akarsz beszélni? – néz rám Andy a szemöldökét ráncolva.

- Andy… összejöttem Jake-el – mondom ki, félve, hogy Andy megint át akarja dekorálni a szólógitárosa arcát.

- Hjaj… nem örülök neki,d e legalább olyannal, vagy együtt, akit ismerek. Jake… ha egy hajszála is meg görbül a húgomnak, véged van… halál komolyan mondom, szétverlek és repülsz a bandából – néz Andy gyilkos tekintettel Jake-re, aki meglepő módon állja Andy tekintetét és bólint.

- Soha nem bántanám – mondja Jake, majd magához ölel.

- Na most ezt tisztáztuk, próbálhatnánk? – kérdi Andy nevetve.

- Mivel? – emeli fel Jake a széttört gitárja egyik darabját, amiről csüngnek a húrok, mint vasmacskáról a hínárok, én meg elkezdek röhögni, de nem telik el egy perc a fiúk is röhögnek.

Végre minden rendben van… legalább is azt hittem…