Thursday, 16 May 2013

I'm sorry guys...

Ahogy mondtam ezek előtt befejezem a ficc írást, túl sok ez nekem és elegem van, hogy senkinek se vagyok elég fontos. Mostantól ez a blog a személyes blogom lesz... ha akarjátok nézzétek, vagy töröljetek a követésből. Sajnálom és bocsánatot kérek mindenkitől.

Pluszba ez nekem sok... túl sok sztorim van nem tudom őket folytatni... kértelek titeket, hogy társírót keresek, segítsetek, de semmi csak a nyaggatás hogy mikor lesz új rész. Ne értsétek félre, örülök, hogy tetszik és nagyszerű olvasók vagytok, de én ezt a strapát nem bírom... ha esetleg valaki jelentkezik társírónak, akkor folytatom, de így nem tudom, egyedül nem...

Sajnálom.

*int* Au revoir.

Perfect Sky 17. [UTOLSÓ] - Everything just fine... I guess

-->
Csak figyelmeztetek mindenkit, hogy NEM lesz több... befejeztem mindet, kész vége.



Átkarolom a nyakát, majd egy csók csatába kezdünk, mikor csengetnek.

- Ki a faszom ez…? – morogja Jake, majd nem foglalkozva a csengővel csókol engem tovább.

- Ajj inkább kinyitom, mielőtt a csengőben lemerül az elem – morgom, ahogy az illető elkezdi nyomkodni, mint süket a csengőt.

- Küld el bárki is az! – kiabálja utánam Jake.

- Olyat mondj, amit nem tudok – kiabálom vissza nevetve, majd ahogy kinyitom az ajtót és meglátom, ki van az ajtóba a mosoly az arcomra fagy.

* * *
- Te ki vagy? – mér végig engem Ella, Jake ex barátnője egy megvető nézéssel.

- Jake barátnője… - felelem összefonva a kezem a mellkasomon.

- Na persze… Mit keres rajtad a pasim pólója? – kérdi szinte már hisztérikusan. Na igen úgy döntöttem, hogy Jake pólóját veszem ma fel.

- Az, ex-pasid esetleg. Mit akarsz egyáltalán? – kérdem kissé idegesen. Kezdd idegesíteni ez a nő, de főleg a tudat, hogy több, mint egy évet volt együtt Jake-el.

- Jöttem meglátogatni a pasimat – lök el engem félre, majd bemegy, bennem pedig felmegy a pumpa.

- Jake? – nézek a gitárosra kérdőn, aki kb. ugyanolyan pillantást vet Ellára, mint mikor én amikor megláttam.

- Mit keresel itt? – néz komoran Jake Ellára.

- Jöttem intézni a válási papírokat, de látom még el se váltunk, de te már be is szereztél egy kurvát - mondja Ella mosolyogva, én meg szinte lesokkolok. Válási papírok? Ezt Jake nem is említette.

Sarkon fordulva hagyom ott őket és visszamegyek a hálóba, ahol felkuporodom az ablakba és bambulok kifele. Egy jó negyed óra múlva hallom, ahogy Jake bejön, de nem foglalkozok vele.

- Gyönyörűm… - lép oda hozzám és az arcomra simít.

- Miért nem mondtad? Hogyan versenyezhetnék én vele? Gyönyörű, és hozzád való – mondom még jobban összehúzódva. Bármennyire is idegesítő Ella, be kell vallani gyönyörű, meg se tudnám közelíteni.

- Minek versenyeznél? A szívem már a tiéd, és lehet gyönyörű… lehet hozzám való, de te sokkal gyönyörűbb vagy és te vagy a tökéletes nekem. Vagy ennyire zavar a tíz év köztünk? – kérdi, mire én ránézek.

- Nem… de akkor is… házas vagy – fordítom vissza fejem.

- Voltam. Nem hiába nem hordom a gyűrűt. Visszatérve, nem mertem mondani… féltem, ha megtudod, nem fogsz velem lenni… - mondja őszintén. – De most intézzük a válást, pár nap és hivatalosan és elválunk.
- Miattam nem kell…

- Ajj Texas! Értsd már meg, hogy nekem csak te kellesz! – mondja kicsit feljebb emelve a hangját, amire összerezzenek, majd sóhajt és visszavált normál hangra. – Ne haragudj, hogy kiabáltam. Miért nem hiszed el, hogy nekem csak te kellesz? 

- Mert annyira tökéletes minden, hogy félek, hogy ez csak egy álom, egy mese… - suttogom, majd Jake az arcomra simít, s lágyan megcsókol. – Akkor te vagy az én mesebeli hercegnőm

Halványan elmosolyodom, majd hozzábújok ő, pedig gyengéden magához ölel.

- Szeretlek – suttogom a mellkasába.

- Én is téged – mondja, majd a fejem tetejére csókol.

Ne sokáig élvezhetjük ezt a nyugodt pillanatot, mert hirtelen megszólal Jake telefonja, amit felvesz és kihangosít.

- Szevasz Jinxx, mi a helyzet? – kérdi a telefont fogva, közbe engem ölel.

- Szia! – köszönök én is.

- A rohadt életbe Jake!  Texas! – mondja Jinxx idegesen mi meg értetlenül, nézünk egymásra.

- Mi van haver? – kérdi Jake értetlenül.

- Andy teljesen bekattant… lassan szétveri az egész stúdiót… őrjöng. Jobb, ha nem mondod meg neki, hogy Tex veled van, mert különben téged fog – mondja Jinxx. – Most mennem kell bocs.

Azzal megszakad a hívás.

- A hülye barom! – mondom idegesen, majd felveszek egy pólót, Jake magára kapja dzsekijét, majd lerohanva a kocsihoz elmegyünk a stúdióba.

Beérve CC, Jinxx és Ash odakint állnak.

- Hol van? – kérdem a fiúkra nézve.

- Odabent, de jobb, ha nem mész… - CC be se tudja fejezni a mondatát én már bementem.

Andy az összetört tükör előtt áll zihálva. A próbaterembe a gitárok darabokra törve és a székek felborítva. Mi a franc történt itt…?

- Andy… mi folyik itt? – kérdem összeráncolva a szemöldököm.

- Hogy mi történik? Hogy mi történik?! Az, hogy a húgom közli velem, hogy már nem kellek neki és már az nap eltűnik, hogy más ágyába fetrenghessen – vágja hozzám hitetlenkedő nevetéssel, mire én lekeverek neki egy kibaszott nagy pofont.

- Mit képzelsz magadról?! Tudod, miért hagytalak ott? Mert gyerekesen viselkedsz! Ki akarsz sajátítani! Teljesen megváltoztál, olyan lettél, mint egy hisztis gyerek… - mondom elindulva kifele, mikor Andy hirtelen elkapja a kezem, és a falnak szorít. – Andy!

- Megmutatom ki a gyerekes – sziszegi a foga között, majd emeli a kezét, hogy pofon vágjon, de amint a szemembe néz, leáll. – Istenem… Texas én… én sajnálom.

A hajamba túrok, majd magamhoz ölelem.

- Figyelj Andy… szeretlek, mint a bátyámat, de ami köztünk volt az egy nagy hiba volt. Fel kell fognod, hogy mással vagyok – mondom az arcára simítva.

- Igazad van. Sajnálom Texas – mondja rám nézve, majd magához ölel. – Bocsáss meg.

- Megbocsátok, de most pakoljunk össze - bökök a teremre.

- Nem ártana, basszus a’sszem Jinxx és Jake ki fognak nyírni – mutat nevetve az összetört gitárokra.

- Az meg lehet – nevetek én is, majd elkezdünk összepakolni.

Több, mint egy fél óra alatt rendbe hozzuk a próbatermet, majd szólunk a fiúknak, hogy minden rendben.

- Ash, CC, Jinxx… kimennétek? Szeretnék a bátyámmal és Jake-el négyszemközt beszélni – nézek a fiúkra, akik bólintva kiszállingóznak.

- Miről akarsz beszélni? – néz rám Andy a szemöldökét ráncolva.

- Andy… összejöttem Jake-el – mondom ki, félve, hogy Andy megint át akarja dekorálni a szólógitárosa arcát.

- Hjaj… nem örülök neki,d e legalább olyannal, vagy együtt, akit ismerek. Jake… ha egy hajszála is meg görbül a húgomnak, véged van… halál komolyan mondom, szétverlek és repülsz a bandából – néz Andy gyilkos tekintettel Jake-re, aki meglepő módon állja Andy tekintetét és bólint.

- Soha nem bántanám – mondja Jake, majd magához ölel.

- Na most ezt tisztáztuk, próbálhatnánk? – kérdi Andy nevetve.

- Mivel? – emeli fel Jake a széttört gitárja egyik darabját, amiről csüngnek a húrok, mint vasmacskáról a hínárok, én meg elkezdek röhögni, de nem telik el egy perc a fiúk is röhögnek.

Végre minden rendben van… legalább is azt hittem…

Thursday, 2 May 2013

Figyelem! ÚJ SZTORI TERV!

 Új sztorin dolgozom, de nem tudom feltöltsem-e. A story neve: Wild Games, ami Jinxx húgáról, Jerseyről és a Motionless In White gitárosáról, Rickyről szól.

Jersey és Ricky lassan fél éve, hogy titokba vannak együtt, többnyire csak sz*x, de mindezek mellett egymásba vannak zúgva és azt hiszik egymásnak lettek teremtve de, mind ez megváltozik mikor kiderül egy-két dolog mindkettejükről...

De persze lesz benne BVB is rendesen, egy kis Of Mice & Men-el és Blood On The Dance Floor-ral megspékelve.

Ha esetleg érdekel titeket kommenteljétek meg :)

U.i.: Ricky az új férjem imádommegőrülökbelehalokderohadtszexiiiii *-* (L)

Perfect Sky 16. - Jake


- Pasid? Laposra? WTF? – néz rám teljesen értetlenül majd hirtelen látom rajta, hogy leesik neki. – 1. Ő nem a pasid, 2. csak kicsit kapott, 3. remélem, most már elfelejted. Az enyém vagy.


- Andy! Mi az, hogy a tied? Mi az, hogy felejtsem el? Nem vagyok a tulajdonod, sem a csajod, és nem is akarok az, lenni. Túl léptünk egy vonalat, amit soha nem kellett volna, vége van… A bátyám vagy és kész… nem több – mondom halkan, majd felállok és felmegyek.

Muszáj volt megtennem… Én ezt nem bírom, a testvéremmel szeretkezem és a testvérembe voltam szerelmes, ez nem normális.  Miután kicsivel lenyugodtam felhívtam azt az embert akit régóta kellett volna…

* * *
- Halló? – szól bele egy álmos hang a telefonba. Észre se vettem, hogy már hajnali négy.

- Szia Jake… - mondom halkan.

- Tex? – hallom a hangján, hogy egyből felébredt. – Szia. Mi újság, rendben vagy? Mi van veled? Aggódtam.

- Nem igazán… - mondom csendben.

- Mesélj, mi a baj? – kérdi aggódva.

- Lehetne, hogy szóba elmondjam…? Mármint… találkozhatnánk? – kérdem halkan, félve a választól.

- Jesszusom, persze!

- Fél óra és ott vagyok – mondom.

- Rendben, de vigyázz magadra. Siess. Szia – mondja, majd lerakjuk.

Azt hittem gyűlölni fog… Mellettem volt és pótolta Andy hiányát, mellettem volt és felvidított én meg se szó se beszéd, ott hagytam és több, mint egy hónap után felhívom hajnal kellős közepén, hogy találkozni akarok vele ő pedig segítségre készen vár… hogy érdemeltem ki őt?

Azzal felöltözök és egy taxit hívva, elmegyek Jakehez. Egy jó negyed óra múlva már az ajtójába állok, és félve bekopogok. Ahogy nyílik az ajtó a szívem a torkomba ugrik, a gyomromba pedig ezernyi pillangó kezdd el repkedni.

- Szia – mosolyog rám, ahogy ajtót nyit. Egy szál bemelegítőbe, és egy atlétába, smink nélkül kicsit hullámosabb hajjal… olyan rég láttam így…

Nem mondok semmit, csak szorosan megölelem könnyes szemmel. Ő meglepődik, majd szorosan magához ölel.

- Gyere be – suttogja, majd mindketten bemegyünk, s a kabátom levéve leülünk a kanapéra. – Mesélj – simítja a hajam a fülem mögé, ahogy mosolyogva néz rám.

Elmesélek neki mindet, ő pedig sóhajt egyet.

- Értem… tényleg azt akarod, hogy vége legyen, vagy csak nem bírod a tudatot, hogy a bátyád az, akivel együtt vagy? – kérdem tőle, bár nem vagyok biztos, hogy tudni akarom a választ.  

- Azt akarom, hogy vége legyen… Andy már kisajátított és egy barom lett. Jobb lett volna, ha ez soha nem történik meg, vagy ha bent maradok a pszihiátrián… - mondom elfordítva a fejem.

- Hülye vagy… tudom, nem sokat számítok, de azért gondolj néha rám is, bár tudom nem érhetek fel Andyhez és csak egy barát vagyok számodra – mondja halkan Jake.

- Te is… Nem is tudnád mennyit számítasz, csak miattad vagyok itt, miattad nem estem depresszióba, mert te itt voltál mellettem – simítok az arcára, majd odahajolok és megcsókolom.

Jake a tarkómra simít, majd hosszan viszonozza a csókom. Elkezdünk hosszan csókolózni, miközbe lassan, lekerül rólam minden ruha darab is itt fekszem Jake alatt.

- Biztos akarod? – suttogja a fülembe, ahogy a nyakam csókolgatja, én pedig végig simítok a gerince vonalán.

- Mindennél jobban – suttogom ő, pedig fölém hajolva hosszan megcsókol, majd óvatosan belém hatol én, pedig a szemem lehunyva felnyögök.

Jake lassan elkezd bennem mozogni én, pedig a hajába simítva, nyögök fel, minden egyes lökésnél. Ez az első alkalom, hogy Jake és én lefeküdtünk. Egyszerűen isteni. Tökéletesen mozog és tudja, minden gyenge pontom. Andyvel soha nem volt ennyire jó. Andy mindig bevadult a végére, Jake pedig egész végig gyengéd és figyelmes volt, olyan, mint még eddig soha senki.

És itt vagyunk több, mint másfél óra eszméletlen szex után. Pihegve bújok Jakehez akinek gyönyörű, hosszú ében tincsei izzadtságtól gyöngyöző mellkasára, vannak tapadva az arcom mellett.

- Texas… lennél a barátnőm? – kérdi Jake a hajamba simítva.

- Igen – mondom mosolyogva, majd lehunyom a szemem és hallgatom szíve ritmikus dobbanását, amire lassan el is alszok.

Reggel felkelve az üres ágyra ébredek. Hova tűnt a gitárosom? Kimászva az ágyból felveszem a bugyim, amit nagy nehezen megtalálok a földön heverő szanaszéjjel dobált ruhák között, majd belebújva Jake egyik pólójába kimegyek a konyhába. Szerelmem épp a tűzhely előtt áll és valamit buzgón süt.

- Jó reggelt – lépek mögé, majd hátulról átkarolva, lábujjhegyre állva nyakába puszilok.

- Neked is gyönyörűm – karolja át a derekamat, majd hosszan megcsókol. Annyira finomak a csókjai. – Omlett jó lesz reggelire?

- Tökéletes. Tudsz főzni? – kérdezem az eléggé egyértelmű kérdést.

- Amint látod – mondja nevetve. – Amúgy igen.

Andy még főzni se tud. Épp, hogy egy rántottát el tud készíteni anélkül, hogy felgyújtsa a konyhát, különben ha beszabadul a konyhába abból set the world on fire lesz.

- Akkor te fogsz főzni – nevetek.

- Na persze asszony szeretnéd! – mondja nevetve. – Páros napokon, te páratlanokon én!

- Még jó, hogy ötödike van – kacsintok rá, mire ő drámaian homlokon csapja magát.  

- Kell nekem jártatni a számat.

- Igen – nevetek, majd nyomok egy puszit az arcára és a kávéfőzőhöz lépve elkezdeném készíteni a kávét de, nem akar működni. – Jake a’sszem bekrepált a kávéfőződ. – mondom, ahogy a gombot nyomkodom de semmi.

Jake oda jön, majd mutatja a kávéfőző madzagját, ami nincs bedugva konnektorba.

- Ohh – vakarom a fejem kínosan. Majd, ahogy bedugja, azonnal elkezd főni a kávé.

- Jé! Működik! – mondja Jake tettetett csodálkozással kötekedve, mire én csak meglököm a csípőmmel.

Miután lefőtt a kávé is Jake-el leültünk reggelizni. Reggeli után felöltöztünk, majd jött a nagy kérdés… mit csináljunk.

- Nem kéne bátyádat felhívni, hogy tudja, hogy hol vagy? – kérdi Jake vonakodva.

- Nem… leszarom. Aggódjon, higgye azt, higgye elrabolt a barnamedve! – mondom morcosan, amire Jake elkezd nevetni, és az ölébe húz.

- Ha barnamedve nem is… én igen – kacsint rám, majd nevetve megcsókol.

- Az én farkasom – mosolygok rá, haját a füle mögé tűrve.

- Farkas? Nem Radke vagyok – mondja nevetve -, ez honnan jött?

- Hát a képek 90%án úgy vicsorogsz, mint egy farkas, akit felkértek, hogy a Colgete új arca legyen – mondom, mire Jake bevágja a durcit. – Naaaa…

- A-a – fordítja el a fejét, annyira látszik, hogy megjátssza, de akkor is édes.

- Na Jakey Jake – noszogatom, majd felülve az ölébe elkezdem harapdálni a nyakát, tudom, hogy ez a gyenge pontja.

Egy ideig még ellen áll, majd mikor gyengéden a füle mögötti érzékeny bőrre harapok, feladja, és magához húzva hosszan megcsókol, besimítva pólóm alá.

- Fene abba, hogy ismered minden gyenge pontom – sóhajt nevetve, majd nyom egy puszit az ajkaimra.

Átkarolom a nyakát, majd egy csók csatába kezdünk, mikor csengetnek.

- Ki a faszom ez…? – morogja Jake, majd nem foglalkozva a csengővel csókol engem tovább.

- Ajj inkább kinyitom, mielőtt a csengőben lemerül az elem – morgom, ahogy az illető elkezdi nyomkodni, mint süket a csengőt.

- Küld el bárki is az! – kiabálja utánam Jake.

- Olyat mondj, amit nem tudok – kiabálom vissza nevetve, majd ahogy kinyitom az ajtót és meglátom, ki van az ajtóba a mosoly az arcomra fagy.

Monday, 29 April 2013

Perfect Sky 15. - I'm sorry


Addig nézem a tökéletes szempárt, míg nem valami forróságot érzek az ajkaimon és a szemeim automatikusan lecsukódnak. Ahogy Jake lassan megcsókol a szívem hevesen, kezdd verni, majd lassan kinyitom a szemeim és az édes mosolyával, találom szembe magam. Nem tudok mit mondani, ahogy ő se, de nem is kell, nincs szükségünk szavakra pontosan tudjuk mit akar a másik. Jake újra megcsókol én pedig átkarolva a nyakát viszonzom. Annyira tökéletes minden… Jake, én és egy csók a holdfényben. Annyira romantikus, ahogy ott álltunk a keskeny kis hídon, a holdfénye megvilágítva minket, és a tökéletes ajkai az enyémeken.

Jake és én sokáig elidőztünk a tóparton. Mire észbe kaptunk már hajnali 2 volt. Andy őrjöngeni fog… de kit érdekel? Leszarom…

Körülbelül háromra értünk, haza Andy a nappaliba ült és amint beléptünk a szobába, olyan dolog történt, amire végképp nem számítottam.

* * *

Amint beléptünk Andy Jakenek esett és behúzott neki egyet. Én pedig azonnal Jake mellé ugrom.

- Mi a francokat képzelsz magadról?! Tudod hány óra van? – ordítja Andy idegesen.

- Andy! – keverek le neki egy pofont. – Állítsd le magad!

- Én?! Nem tudtam mi történhetett veled. A telefonod kikapcsolva, ez a fasz nem vette fel, és hajnali három van! Mi a faszt csináltatok?! – esik nekem.

- Jól éreztem magam! Végre először! Tökéletes estém volt, minden tökéletes volt, de ezt is el kell rontanod! Gyűlöllek! – kiabálom sírva, majd felrohanok a szobámba, és zokogva esek az ágyamra.

Miért kell mindent elrontania?! A születésnapom, a bálom… életem két legfontosabb eseménye, ami többé nem lesz az életbe és mindkettőt tönkre tette… Gyűlölöm.


Ahogy teltek a napok és a hetek, az idő alatt, hogy Andy szabadságon volt, csak még jobban meggyűlöltem. A szerelem, a szeretet, amit valaha iránta éreztem teljesen eltűnt, csak a rideg gyűlölte maradt hátra. Jake-el nem beszéltem lassan egy hónapja, valahogy most őt se akarom. Egyedül akarok lenni, beburkolózva a tudatomba, hogy az egész világ ellenem van. A színek újra beszürkültek, és életem egén borús felhők gyülekeznek. Sokan mondják minden felhőnek ezüst a szegélye… hát ezeket a felhőket már lehúzta az ezüst és a sárban fekszenek a reményeim mellett mélyen eltemetkezve.

Szinte majd nem, hogy kezdődött minden előröl, egy különbséggel. Nem vagdosom magam. Nem ér annyit senki, hogy magamat bántsam és még neki, se akarok fájdalmat okozni, mert nem érdekel, mit érez. Megbántott és összetört, soha nem fogom neki ezt megbocsátani. Legalább is ezt hittem.

Az utolsó napokat rúgták a fiúk a szabadságukból. Ismételten, csak Andy és én voltunk itthon. Ahogy sétáltam lefele a lépcsőn és bementem a nappaliba láttam, hogy Andy kezébe egy gyógyszeres doboz van, amit azonnal el is dugott amint meglátott.

- Mi az? – megyek oda hozzá, majd elveszem a dobozt. A dobozba kék kör alakú tabletták, egyből felismertem mi az. – Andy!! – ordítom idegesen, majd amikor meglátom a vörös szemeit felpofozom.

- Mi bajod van? Azt hittem gyűlölsz – mondja közönyösen, nekem pedig könnybe lábad a szemem. Miattam van… miattam drogozik újra…
- Te idióta – ölelem meg hirtelen zokogva, amire ő szorosan magához ölel. – Bocsáss meg kérlek.

- Istenem Texas te bocsáss meg, mindenért! Egy idióta fasz voltam tönkretettelek újra – mondja a nyakamhoz fúrva az arcát.

- Én tettelek tönkre, miattam drogozol – mondom miközbe már kontrolállhatatlanul sírok.

- Nem… soha nem szoktam le… Mi napig, ha ideges vagyok… ha szar kedvem van… ha elegem van… - mondja, de nem fejezi be csak a dobozra mutat.

- De miért? Andy belehalok, ha valami bajod esik – ölelem szorosabban.

- Én is, ha neked. Ezzel büntettem magam, hogy ekkora fájdalmat okoztam neked. Sajnálom, sajnálok mindent. Csak bocsáss meg kérlek… - néz rám a könnyeim letörölve de én egyszerűen nem bírom abba hagyni a sírást.

A tudat, hogy Andy drogozik, hogy pusztítja magát, a tudat, hogy miattam van… egyszerűen túl sok. Lehet gyűlöltem, de akkor is belehalnék, ha elveszíteném, szeretem mindennél jobban a szívem legmélyén, megpusztulnék nélküle. Néha egy idióta fasz, de a bátyám, mindig mellettem volt, van és lesz, rá mindig számíthatok. Gyerekkorom óta ő az én hősöm, míg kicsi voltam mindig felnéztem rá. Ha nagyok bántottak Andy ott termett, ha akárcsak elszomorodtam Andy ott volt, bármi bajom volt Ő ott volt, ha más nem… ő mindig.

- Te bocsáss meg… - nyögöm a sírás közbe.

- Nincs miért megbocsátanom, te bolond – mosolyodik el, majd az állam felemelve lágyan megcsókol. Amint megérzem ajkai gyengéd érintését, amely oly régóta hiányzott a sírásom abba marad. Óvatosan csókolok vissza, majd elkezdünk hosszan csókolózni.

- Annyira hiányzott ez… - suttogja az arcomra simítva. – Ez, hogy itt vagy velem, hogy az enyém vagy és lágyan csókolsz, hogy a karjaimba tartsalak.

- Nekem is Andy – nézek gyönyörű szemeibe és elmosolyodom. – De azért nem bocsátom meg, hogy majd nem laposra verted a pasim!

- Pasid? Laposra? WTF? – néz rám teljesen értetlenül majd hirtelen látom rajta, hogy leesik neki. – 1. Ő nem a pasid, 2. csak kicsit kapott, 3. remélem, most már elfelejted. Az enyém vagy.


- Andy! Mi az, hogy a tied? Mi az, hogy felejtsem el? Nem vagyok a tulajdonod, sem a csajod, és nem is akarok az, lenni. Túl léptünk egy vonalat, amit soha nem kellett volna, vége van… A bátyám vagy és kész… nem több – mondom halkan, majd felállok és felmegyek.

Muszáj volt megtennem… Én ezt nem bírom, a testvéremmel szeretkezem és a testvérembe voltam szerelmes, ez nem normális.  Miután kicsivel lenyugodtam felhívtam azt az embert akit régóta kellett volna…

Monday, 22 April 2013

Perfect Sky 14. - Prom and and kisses in the moonlight [TELJES]


Szinte azonnal fel is ültem rá. Vágtattam néhány kört, majd utána elvittük Sean bácsi farmjára, ahol anyuék úgy döntöttek, hogy engem, majd Ry haza visz, ha már eljött velünk a ló bolond, ők meg ott maradnak, és nem zavarják a tini bulit. Miután elköszöntünk Ry-al visszamentünk.

Visszaérve egyből Andyt kerestem de sehol nem találtam. Kezembe egy pezsgősüveggel keresem Andyt, hogy igyunk kettőnkre, meg úgy mindenre, de egyszerűen nem találom, majd nem sokára odafentről meghallok pár hangot. Meg van Andy!

- Andy ideje inni – nyitok be nevetve a szobába ahol ő, van, majd amint meglátom, mi folyik ott, a mosolyom az arcomra a fagy a kezembe lévő pezsgősüveg pedig hangos csörömpöléssel tör szilánkokra a járólapon. – Ez nem lehet…

* * *

Andy ott fekszik az ágyon félmeztelenül az ölébe, lovagoló ülésbe rajta Brit, aki szinte meztelen. Andy kezei Brit csípőjét markolták még egy pillanattal ez előtt, ahogy mozgatta magán. Úgy érzem a szívemet, most tépték ketté. Zokogva rohanok le egyenesen a konyhába, amint leérek remegő kézzel, keresem a konyhakést. Ahogy megtalálom gondolkodás nélkül, lendítem a szándékkal, hogy keresztül döfjem a szívemen, mielőtt még a penge átdöfhetne, valaki megragadja a csuklóm, szinte kitépi belőle a kést, és a falba állítja.

- A kurva életbe Texas! – korhol le idegesen az illető. Szédülök, alig hallok valamit és nem tudom ki volt az, aki megállított.

Pár perc múlva egy kis vizes borogatás után kezdek jobban lenni, de még mindig remegek és sírok. Remegve nézek föl az illetőre, aki megmentett, és egy gyönyörű gesztenyebarna szempár figyel le rám, melyből dühöt, csalódottságot és aggódást olvasok ki. Az illető hosszú fekete haja kicsit megtupírozva, hosszú fekete tincsei lágyan omlanak előre… Jake.

- Mi történt kicsi lány? – ölel magához szorosan miközbe nyugtatólag cirógatja a derekamat.

Mielőtt válaszolni tudnék Andy ront be a konyhába, és térdre esve kezdd el sajnálkozni.

- Tex az nem az volt, amit láttál, vagy is az de… - keresi a kifogásokat szüntelenül.

- „de…?” hallgatlak! – kiabálom zokogva, majd lekeverve neki egy pofont, Jakehez bújva kimegyek.


Ezek után a partim szinte szörnyű volt… vagy is darabig. Nem tudom Jake, hogy csinálta, de visszahozta minden életkedvemet. Fel tudott vidítani arról a szintről ahonnan még senki se tudott. A bulim után minden nap találkoztunk, és egyre jobban kezdtem hozzá kötődni. Valahogy mellette mindig jól éreztem magam. 

Lassan de ez a nap is eljött. Ma lesz a bál. Már minden meg van beleértve a ruhát, egy gyönyörű sötétszürke-ezüst pánt nélküli ruha. A bál estéjén az egész BVB ott volt mindenki látni akarta, hogy, hogy nézek ki majd. A fiúk nem tudták meg mi volt köztem és Andy között, csak Jakenek mondtam el, aki megígérte, hogy senkinek nem szól.

Miután kész lettem felraktam a tiarámat, majd lassan sétáltam le a lépcsőn.

Jake P.o.V:

Halljuk, amint jön Texas, ahogy meglátjuk a szavunk is, elakad. Egyszerűen tökéletes, a gyönyörű nem kifejezés arra, ahogy kinéz, mint egy igazi hercegnő. Haja beloknizva, feltűzve, úgy hull le meztelen vállaira. Nyakába a nyaklánc amit az ikrektől kapott, fülébe meg egy bilincses fülbevaló. Ezt nem gondolhatja a komolyan? Ennyire utálná Andyt, hogy nem veszi fel, amit tőle kapott? Hát még jó, hogy készültem.

Texas elpirulva jön oda hozzánk mi meg mosolyogva nézzük, persze Jinxx és CC egyből elkezdik fényképezni szegényt.

- Texas… - szólok neki gyengéden, mire mosolyogva felém fordul én pedig odanyújtok neki egy bársony dobozt amibe egy gyémántokkal díszített nyakék és fülbevaló van.

- Uram isten… Jake… ez… ez gyönyörű – nézi az ékszereket, majd szorosan megölel.

Viszonzom az ölelését, majd kiveszem a nyakláncot és a másikat a dobozba rakva a nyakába akasztom, majd kicserélem a fülbevalóját. Egyből még gyönyörűbb.

- Texas örömmel töltene el, ha a kísérőd lehetnék a bálon – hajolok meg előtte mosolyogva mire ő hatalmas ruhájával több, kevesebb sikerrel a nyakamba ugrik.

- Köszönöm – mondja könnyes szemmel boldogan.

Annyira gyönyörű mikor mosolyog. Egyszerűen csodálatos, nem tudom elhinni Andy, hogy csalhatta meg azzal a kurvával.

- Na madárkák pózoljatok! – nevet CC, majd előveszi a telefonját, ahogy a többiek is.

Beállunk Texasszal a falhoz, ő hozzám bújik én, pedig átkarolom a derekát. Miután mindenki ledokumentált, úgy döntöttünk, hogy ideje elindulni. A kibérelt limuzinba ülve megyünk el az étteremhez ahol a bál lesz. Egy gyönyörű tóparton van, hatalmas kerttel és egy látvány tavacskával, amin egy híd hajol keresztül.

Texszel végig táncoltuk az egész estét, annyira jó látni, hogy milyen boldog. Mikor kezdett a zenéből kicsit elegünk lenni, úgy döntöttünk elmegyünk sétálni.

Tex P.o.V

Annyira tökéletes minden. Jake eszméletlen, hihetetlen jól érzem magam vele, és a hely, csodálatos. Ahogy a telihold fénye tükröződik a tó vízén, ahogy a szentjánosbogarak apró tündérekként röpködnek körülöttünk, és ahogy a hűs esti szellő megringatja az öregfűzfa hosszú ágait, melyek függönyként borulnak a partra. Jake és én egy ideig csendben sétálunk, mikor a csendet ő töri meg.

- Jól érzed magad? – kérdi rám nézve.

- Igen. Tökéletes minden… kivéve a hajad – kacsintok rá kötekedve.

- Na megállj csak! – mondja fenyegetően, majd nevetve elkezd üldözni  én pedig a magas sarkúm ledobva, megmarkolom a ruhámat és elkezdek szaladni előle.  Egy ideig leráztam, majd hirtelen ölbe kapott és megpörgetett.

- Szia – néz rám nevetve, majd még egyet pörget rajtam és lerak.

- Már kezdtem szédülni! – nevetve megcsapom a vállát. – Jaj ne. Hol a cipőm?

Azzal megindul a cipőkeresés. Egy jó fél óra után telefonnal világítva meg is találjuk. Ha valaki látott volna minket szerintem igen hülyének nézett, volna minket, ahogy két idióta telefonnal világítva keres valamit a tök sötétbe a hatalmas füves területen.

Miután felvettem a cipőmet, folytattuk a sétát fel a hídra, ahonnan néztük a tó vízét.

- Jake! Ezt nézd! – mutatom a kezem, amire rászállt egy szentjánosbogár.  Jake csak mosolyogva nézi, majd amint a bogár tovább szállt megfogja a kezem, és rám néz. Szinte elveszek gyönyörű gesztenye barna szemeibe. Ahogy a szél lágyan belekap hosszú, selymes ében tincsei közé egyszerűen eszméletlenül jól néz ki.

Addig nézem a tökéletes szempárt, míg nem valami forróságot érzek az ajkaimon és a szemeimet automatikusan lehunyom. Ahogy Jake lassan megcsókol a szívem hevesen, kezdd verni, majd lassan kinyitom a szemeim és az édes mosolyával, találom szembe magam. Nem tudok mit mondani, ahogy ő se, de nem is kell, nincs szükségünk szavakra pontosan tudjuk mit akar a másik. Jake újra megcsókol én pedig átkarolva a nyakát viszonzom. Annyira tökéletes minden… Jake, én és egy csók a holdfényben. Annyira romantikus, ahogy ott álltunk a keskeny kis hídon, a holdfénye megvilágítva minket, és a tökéletes ajkai az enyémeken.

Jake és én sokáig elidőztünk a tóparton. Mire észbe kaptunk már hajnali 2 volt. Andy őrjöngeni fog… de kit érdekel? Leszarom…

Körülbelül háromra értünk, haza Andy a nappaliba ült és amint beléptünk a szobába, olyan dolog történt, amire végképp nem számítottam.

Friday, 19 April 2013

Perfect Sky 13. - Happy Bday Texas Pt.2

- Bocsi lányok de előtte még be kell ugranom valahova, nem baj? – néz ránk Kellin, ahogy parkol fel egy hatalmas ház kocsi beállójára. – Lányok segítenétek bevinni a csomagokat?

- Persze! – vágja rá ismételten Jersey, és nyakon csíp két szatyrot, akárcsak Kellin, nekem meg semmi nem marad.

- Megtennéd, hogy kinyitnád az ajtót, kérlek? – néz rám nagy kék szemeivel az énekes én meg nevetve, nyitom ki az ajtót.

- BOLDOG SZÜLINAPOT! – ugrott elő hirtelen mindenki.

- Uram Isten! – kaptam az arcom elé és elkezdtem nevetni.

A bátyám odajött hozzám és hosszan megölelt.

- Boldog szülinapot, de ne hidd, hogy ennyi volt – kacsint rám mosolyogva. – Fent az első szoba balra, van ott neked valami. Utána kezdődhet a parti.

- Köszi – ölelem meg mosolyogva majd Jerseyvel felmegyünk. Benyitva az ágyon egy feszülős bársony vörös mini ruha, a ruhán pedig egy diadém, a ruha mellett pedig egy gyönyörű vörös magas sarkú. – Úristen! – sikítottam fel örömömbe.

- Ideje öltöznünk – kacsint rám Jers, majd a szekrényhez lépve előveszi a saját ruháját.
Hamar átöltözünk, majd Jersey segít megcsinálni a hajam és a sminkem. Egy jó óra alatt el is készülünk, majd lemegyünk ahol többiek nagyba beszélgetnek.

- Itt a szülinapos hercegnő! – tapsol Ashley, majd elkezd fütyülni.

Nevetve sétálok oda hozzájuk, majd még egyszer megölelem a bátyám. A többiekkel együtt kimegyünk az udvarra ahol egy hatalmas nagy medence van, minden feldíszítve. Színpad, karaoke, bárpult, minden, ami kell.

- Egyszerűen hihetetlen! – sikítoztam örömömben, szemembe pedig könnyek gyűltek. Annyira tökéletes minden. Életem leggyönyörűbb napja ez! Legalább is akkor még ezt hittem… nem tudtam, hogy valójában ez lesz a legszörnyűbb. 

- Tetszik? – vágódik be mellém Ry és Ty vigyorogva. – A karaoke a mi ötletünk volt!

- Köszi srácok – nyomok egy puszit mindkettő arcára.

- Kik vannak itt amúgy? – nézek az ikrekre, meg a bátyámra.

- Az egész BVB, Sammi, Jersey, Kellin, Sean bácsi, az öcsénk, az ikrek, Vegas, apu és anyu, és még… - Andy nem tudta befejezni, mert egy ismerős, idegesítő kacagás szakította félbe. – És engem kihagy.

A hang gazdája egy velem egy korú, vékony, plasztikázott szőkéé, Brittanyé, aki csak úgy fogta magát és szorosan megölelve megpuszilt. Én meg szinte lesokkoltam. Mit keres ez itt?

Csak, hogy tisztába legyetek a helyzettel, ez a csaj volt az, aki mindig gúnyt űzött belőlem és csúfolt, bántott, amikor csak tudott és gyűlölöm. De mit keres ez itt az ÉN partimon?

 - Mit keresel itt? – engedem el rikítózöld szemeibe nézve.

- Szeretnék bocsánatot kérni és reménykedni abban, hogy megbocsátasz… Sajnálom, amiket tettem – hangja őszintének hangzott és arca megbánást tükrözött, de még is… volt benne valami, ami nekem gyanús volt. Meg lehet csak túl paranoiás vagyok.

- Megbocsátok, most pedig érezd jól magad – mosolygok rá.

Ekkor hirtelen betakart valaki a szemem hátulról. Tippem nem volt ki az, aztán hirtelen megcsapta az orromat a Chanelle parfüm édes illata és rájöttem ki az.

- Anyu! – öleltem meg boldogan anyut, aki szorosan ölelt magához.

- Odanézzenek mekkorát nőttél! Igazi nő lett belőled. Olyan gyönyörű vagy kicsim – ölel magához anyu sírva. – Sajnálom, hogy nem lehetünk itt annyiszor apáddal…

- Ugyan… tökéletes minden Andyékkel – ölelem magamhoz az öcsémet, és a hajába borzolok nevetve.

- Igen! Megvagyunk! – helyesel az öcsém nevetve, majd rohan tovább. 

- Nézd csak – fordít meg anyu hirtelen az ajtó felé ahol egy kétemeletes Karácsonyi Lidércnyomásos tortát, tol ki apu egy kerekes zsúrkocsin.

- URAMISTEN! – sikítok, mikor meglátom örömömben. Egyszerűen eszméletlen jól néz ki!

Mindenki énekli a szülinapi dalt én, pedig elfújom a gyertyákat. Miután elfújtam a gyertyákat ideje volt felvágni a tortát. Miután megmentett a marcipán Jack-et, Sally-t és még pár figurát szépen felvágtam a tortát, hogy mindenkinek jusson szelet. Épp ültem volna le Andy mellé enni mikor kirohant kiskutyám és sértődötten ugatni kezdett.

- Elnézést szerelmem, pont neked nem adtam – mondom felészlelve, majd vágok kutyusomnak egy szelet tortát, majd lerakom neki, amit ő vidáman rágcsálni kezd. 

Miután befejeztük az evést jött az ajándékosztás.  Elsőnek Sammi és Jinxx álltak sorba.

- Majd akkor nyisd ki ha egyedül vagy – kacsint Sammi átnyújtva az ajándék dobozt.

- Rendben köszi – puszilom meg mindkettőjüket.

- Őszintén megmondjuk ajándékba hülyék vagyunk úgy, hogy ezt közösen kapod a BVBtől – mondja Jake mosolyogva, mire Ash kínosan nevet, CC pedig átnyújtja a dobozt.

A dobozt kinyitva egy szegecses bőrdzseki van, olyasmi, mint ami nekik van, a hátulján a nevem bele varrva, mindkét karján pedig a BVB logó.

- Jézusom! – csillan fel a szemem és a  három férfi nyakába ugrom. – Köszönöm.

És így ment tovább. Ryantől és Tylertől egy nyakláncot kaptam, aminek a szív medáljára egy kép volt nyomatva rólunk a másik oldalára meg bele gravíroztatva, hogy „Sweet 18th”.  Kellintől egy aláírt Sleeping With Sirens albumot és egy eszméletlen szilikon karkötő gyűjteményt, ami az össze kedvenc bandám eddigi kiadott karszalagja benne van. Jerseytől és Vegassztól, mint két legjobb barátnőmtől egy hatalmas párnát kaptam, amin a legelső közös képünk van nyomtatva. Brittanytől a kedvenc Dolce & Gabbana parfümömet és egy chili-vili, kabala karkötőt, ami tele volt minden kis medállal, pont amilyeneket imádok. Az öcsémtől egy gyönyörű magas sarkút kaptam. Majd anyuék és Andy volt hátra.

- Boldog szülinapot – mosolygott rám Andy ahogy átnyújtott a kis dobozt. A dobozba egy csodaszép gyémánt berakásos karkötő és gyűrű volt fülbevalókkal. – A bálra.

Tényleg a bál! Öt nap múlva bál és nekem még ruhám sincsen. A suli szokása, hogy a végzős bált a nyár közepén tartják meg.

- Gyönyörű, köszönöm – ölelem meg a bátyám könnyes szemmel.

- Nos ami ajándékunk kicsit nagyobb – mosolygott apu majd intett, mire előjött egy férfi kantáron vezetve egy gyönyörű csillogó szőrű fríz csődört.

- Uramisten! – kapkodok levegő után, hogy el ne ájuljak. Valami csodálatos jószág. – Köszönöm! – ugrok anyuék és Sean bácsi nyakába sírva.

- De hol fogjuk tartani? – nézek Sean bácsira.

- Neked még nem mondtam kedvesem de, nekem pár mérföldre innen van egy farmom ahol el lesz majd a többi lóval, és mindezek mellett a bátyád lova is fríz – mondja mosolyogva Sean bácsi mire én hevesen bólogatok, majd odasétálok a lóhoz és megsimogatom. A csődör egyből hozzám dörgöli királyi fejét.

- Hogy hívják? – nézek anyuékra.

- Paris – tökéletes név. Annyira gyönyörű.

Szinte azonnal fel is ültem rá. Vágtattam néhány kört, majd utána elvittük Sean bácsi farmjára, ahol anyuék úgy döntöttek, hogy engem, majd Ry haza visz, ha már eljött velünk a ló bolond, ők meg ott maradnak, és nem zavarják a tini bulit. Miután elköszöntünk Ry-al visszamentünk.

Visszaérve egyből Andyt kerestem de sehol nem találtam. Kezembe egy pezsgősüveggel keresem Andyt, hogy igyunk kettőnkre, meg úgy mindenre, de egyszerűen nem találom, majd nem sokára odafentről meghallok pár hangot. Meg van Andy!

- Andy ideje inni – nyitok be nevetve a szobába ahol ő, van, majd amint meglátom, mi folyik ott, a mosolyom az arcomra a fagy a kezembe lévő pezsgősüveg pedig hangos csörömpöléssel tör szilánkokra a járólapon. – Ez nem lehet…




Thursday, 11 April 2013

Perfect Sky 13. - Happy Bday Tex! Pt. 1


Jake hirtelen ledobja a pólóját, majd elkezdi rázni magát.

- Szeresd a testem bébi! – énekli ordítva miközbe rázza előttem magát. Na jó, nem mondom jó teste, van…

Na erre persze Andy, mint az oroszlán, aki a prédáját védi előttem terem és belevágja az új playboy sztárt a vízbe, akit végül a másik playboy pecázik ki.

Kezdtünk egyre fáradtabbak lenni, de nem érdekelt minket. Én és Jers inkább ittunk még többet, így Ashnek és Andynek három részegre kellett vigyáznia. A sok pia hatására el is felejtettem, hogy ez az utolsó estém 17 évesen.

* * *

Reggel felkelve a másnaposságnak szinte nyoma sincs, mint ha semmit nem ittam volna múlt este. Magam mellett egy kócos Jerst látok, aki éppen akkor nyitogatja ki fáradt szemeit.

- Jó reggelt – mondom nyújtózva, mire ő a kezét felemelve int.

Hát igen Jers nem igazán bírja a piát és ő szinte egy üveg bor után olyan másnapos, mint én kb. hat után. Miután nehezen feltápászkodtunk, és nagyjából rendbe szedtük magunkat úgy döntöttünk ideje megkeresni a drága bátyámat és a másik két bukott angyalt. Meg is találtuk őket. Nagy meglepetésünkre a bátyám és Jake – aki tegnap este holt részeg volt -, a konyhába kávézgatott. Hol van a Purdy?

- Jó reggelt – köszöntem, majd a bátyám kezéből kivéve a kávét bele kortyolok.

- Hé! Neked is… szülinapos – teszi hozzá Andy nevetve, mire eszembe jut, hogy nekem ma van a szülinapom.

- Jé nekem ma van a szülinapom! – kiáltok fel.

- Igen – nevet Jake majd megölel és nyom egy puszit az arcomra. – Boldog szülinapot legáliska.

- Köszi – kuncogok, mire a bátyám csak féltékenyen felhorkant.

- Na öltözz fel, aztán nyomás shoppingolni! – utasít a bátyám mire én meglepődök.

Váll vonva sprintelünk fel a szobámba Jerszel. Miután felöltöztünk Andy a kezembe nyomta  bankkártyáját egy kikötéssel, hogy ne menjek mínuszba és lehetőleg vagy 50 dodó maradjon rajta. Azzal én és Ash hívva egy taxit bementünk a városba. Nyomban betámadtuk a Hot Topic-ot ahol vettem magam egy Pierce The Veil-es, egy Sleeping With Sirens-es, két Falling in Reverse-es és végül egy My Chemical Romance-os pólót. Emellé még vettem egy FIR-es topot, és egy PTV-s csukát így röpke 15 perc alatt kb. $130-t sikerült elköltenem, Jersnek csak 120 dodót. Kifele menet a Hot Topicból eléggé meglepő dolog történt velünk.

- Bocsi lányok – kért elnézést az alacsony kék szemű fekete enyhén göndör hajú férfi, mi pedig csak tátott szájjal bámultunk.

- EZ KELLIN QUINN! – vágtuk rá egyszerre hagyva, hogy kitörjön belőlünk a fangirl.

- Sziasztok – integet nekünk zavartan nevetve. – Te Texas vagy nem de?
- Én… ő… mi… igen! – mondom ki dadogva, mint valami idióta, majd hirtelen visszanyerem önmagam. Engem KQ honnan ismer?? – De honnan ismersz?

- Andy annyit mesélt rólad – mondja mosolyogva. Szóval Andy ismeri Kellint és nekem nem is mondta pedig tudja mennyire imádom… Ezért meghal!!

- Értem. Ő itt a barátnőm Jersey, épp most merítjük le a tesóink bankkártyáját – kuncogok.

- Ó jaj – nevet Kellin. – Meghívhatlak titeket egy üdítőre vagy esetleg valami kajára?

- Persze! – vágja rá Jers vigyorogva.

Kellin nevetve elindult a meki felé, ahol be is ültünk egy eldugott részre, mielőtt Kellint betámadják a rajongói. Amint kihozták a kaját egyből neki estünk Jerszel mert reggel elfelejtettünk enni, a velünk szembe lévő szirén fétises énekes se kevésbe lassan ette, úgy látszik ő se evett ma sokat.

- Na és csajok ez után merre mentek? – néz ránk nagy kék boci szemeivel Kellin.

- Nem tudjuk, de én a tetkószalon felé venném az irányt – nevetek.

- Elkísérhetlek? – néz ránk Kellin mi, pedig hevesen bólogatunk, mint egy bólogatós kutya egy rally kocsiban.

Utunk így a legközelebbi tetkó szalonba vezetett ahol a felkaromra varrattam a BVB csillagot egy áthidaló szalaggal ráírva, hogy NEVER GIVE IN. Andynek vagy tetszeni fog vagy meg fog ölni, mert tetováltattam, de na! Ő is ki van hímezve, mint a húsvéti tojás. Miután lemerítettük a bátyám bankkártyáját Kellin felajánlotta, hogy haza visz minket.

Friday, 22 March 2013

Author's note!

http://dyingroyality.blogspot.co.uk/

Uj blog ha erdekel nezzetek meg :) sajat irasaim vannak/ lesznek meg rajta.

Thursday, 21 March 2013

Perfect Sky 12. - The party

-->
Sean bácsi elültette a gyémánt liliomot a kertbe, majd miután elmesélte milyen volt a körút, úgy döntöttünk, hogy ideje egy grill partit csapni. De persze, mielőtt elkezdtük volna a grill partit Sean bácsinak megint el kellett mennie, úgy újból én meg Andy voltunk a házigazdák. Pia, BVB és itt alvás… mi lesz itt…

Kivittük a tányérokat, poharakat, meg ami kell, majd kipakoltuk a piákat is. A fiúk összeszerelték a hangfalakat is. Az öcsém és én biztonságba helyeztük Sean bácsi növényeit, hogy még véletlenül se essen bajuk. Miután előkészítettünk mindent felhívtam a többieket, hogy ha akarnak jöjjenek át és talán itt követtem el, egy nagy hibát…

* * *

Lassan megérkezett mindenki köztük Sammi is, akit régen láttam, majd Leo, Ry, Ty és Jers. A buli nagyon jól alakult egészen addig, amíg Leo félre nem hívott, hogy beszélni akar velem. Bementünk a nappaliba, majd leültünk a kanapéra. 

- Nézd Tex valamit el kell mondanom… - kezdett bele vészjóslóan, de bennem volt már egy kis pia ahhoz, hogy észre vegyem ezt.

- Tudom, hogy szeretsz – nevetek.

- Megcsaltalak, amíg együtt voltunk… - mondja ki rám, meg mint ha egy vödör jeget borítottak volna, lesokkolok. 

- Mi… mi… mi bajod van? – nézek rá értetlenül.

- Mikor együtt jártam lefeküdtem Beverlyvel, nem egyszer – mondja, mire én lekeverek neki egy pofont, és sírva rohanok fel a szobámba.

Ezt nem hiszem el… hogy tehette ezt? Pont Leo akibe mindennél jobban bíztam és annyira fontos volt a számomra… Istenem. Zokogva borulok az ágyamra, és megint elfog az, hogy egy senki vagyok.  A magány és a fájdalom lepve gyorsan telepszik rám, feltépve az összes sebeimet, hagyva, hogy szinte megfojtson a vér. Tudtam, hogy nem fognak begyógyulni a sebeim, de azt hittem legalább tovább fogják bírni. Gyenge vagyok… mindig is az voltam.

Bemegyek a fürdőszobámba és összetörve a tükröt kezembe veszek egy tükör darabot. Kezdődik minden előröl, de nem tudok leállni. Nemet tudok nemet mondani az éles üveg hívó szavának, mely mélyen a húsomba akar fúródni, és skarlát vérem akarja folyatni, hogy bűnhődjek, a miatt, amit tettem. Legmélyen bennem egy gyermek sikolt segítségért, egy gyermek sikolt, hogy hagyjam abba, mert ő nem bírja a fájdalmat, de én nem tudok ráhallgatni, tudom ő már meghalt. A gyerek, aki voltam és bennem élt, meghalt az első vágásnál, csak a fájdalmas halvány emléke van őt annak, aki valaha voltam, és aki sose leszek újból.

Épp nyomnám oda a az éles üvegdarabot, mikor beront CC a fürdőbe és kiveri a kezemből az üveg darabot, majd szorosan magához ölel. Hirtelen sírva borulok a nyakába és bújok hozzá.

- Ne tedd, kérlek. Ne okozz még nagyobb fájdalmat se magadnak, se Andynek, se másnak – simít az arcomra. – Mi történt?

Elmesélek neki mindent mire ő sóhajtva, megölel újra.

- Az ilyen faszokkal nem kell foglalkozni. Inkább gyere le, a bátyád már olyan részeg, hogy vízi balettozik, bár már lehet belefulladt – mondja CC nevetve, ami engem is megnevetett. – Gyere menjünk.

CC segít felállnom, majd kidobva az üveget lemegyünk ahol épp Jake és Ashley próbálják kiszedni a bátyámat a vízből.

- Na ezt hívják Andy horgászatnak! Jövőre olimpiai sport lesz! – vigyorog Jinxx.

Amíg a többiek próbálják kipecázni a bátyámat én addig öntök magamnak egy kis Jacky bácsit.

- Ejnye kislány 18 éves kor alatt nem ajánlott! – mondja Sammi nevetve a széken ülve.

- Akárcsak ez – mutatok a hátam mögé a medencébe.

Sammi még jobban elkezdd nevetni, majd koccintunk a fiúkra. Lehuppanok Sammi ölébe, aki mosolyogva átkarol, majd nézzük, ahogy a drága menyasszonyaink habtestű vízi sellőket játszanak. A végén a két iker emó szedi ki a pasikat a vízből.

- És 10 pontot adok Ryan és Tyler Davisnek! – fütyülök nevetve, a két srácnak, akik nevetve hajolnak meg büszke fejjel.

Hirtelen megszólal a Smash Mouth-tól az All Star és sikítva pattanok fel Sammi ölébe Jersre ugorva, aki vigyorogva fordul meg és torkunk szakadtából elkezdjük énekelni.

- She was looking kind of dumb with her finger and her thumb in the shape of fan ’L’ on her forehead – énekeltük nevetve, mutatva egymásnak az L-t a homlokunkon.

Mikor jött a „Hey now! You’re a rockstar!” rész azt Andyékre mutatva énekeltük, akik egoista fejjel bepózoltak. Miután elénekeltük – elordítoztuk -, kedvenc számunkat én és Jers leültünk Sammi mellé. A fiúk meg elhatározták, hogy akkor ideje felvenni a warpaintet. Na igen… Most képzeljetek el, öt nagyon részeg férfi, kezükbe egy fekete festékkel, azt hiszem, nem kell folytatnom…

- Kész! – álltak be elénk Fallen Angels pózba, miután befejezték a sminkelést.

Némán néztünk rájuk, majd egy pillanat múlva kitört belőlünk egy kegyetlen röhögés. Úgy néztek ki, mint akiknek a fejére borult a festékes doboz, vagy legalább is karamboloztak egy fekete Duluxszal.  Andy, Jake és Ashley úgy néztek, mint valami emó pandák, Jinxx pedig úgy, mint aki épp az égboltot akarja eljátszani statikus elektromossággal keverve; szeménél a négyágú csillagból, sokágú hullócsillag lett, míg nem a hajából madárfészek. CC volt az egyetlen, aki még valamennyire értelmesen nézett ki leszámítva az amőba játékot a képén.

Ezek után Ry és Ty hazamentek, mert az anyjuk haza kérette őket. Sammi úgy döntött haza viszi a csillagszemű emó juhászt, CCvel együtt. Így maradt Jers, én és a három részeg jómadár, plusz még az öcsém, de ő már rég bevágta a szunyát a kanapén miután beszlopált egy üveg bort.

- Na mit csináljunk ezekkel? – mutat a szédelgő bűbájos emókákra.

- Nem tudom – nevetek.

Sóhajtva, feladva ülök le a napozó ágyra, mire Andy oda jön hozzám, és szinte rám esik, majd, mint a kölyök macska bújik hozzám. Annyira édes. Hajába simítva puszilok a fejére, majd füle mögé tűröm a haját. Érzem, hogy libabőrös, valószínű fázik.

- Maradj, itt hozok egy pulcsit – mosolygok, majd bemegyek egy pulcsiért.

Amint visszamentem odaadom neki a pulcsit.

- Köszi – veszi fel, majd megölel. – Kicsit álmos vagyok. Mennyit is ittam?

- Sokat – nevetek, mire ő is nevet, majd mosolyogva az arcomra puszil. – Szerinted ki józan még?

Ekkor hirtelen Jers lekever egy taslit Purdynek aki, vigyorogva hátrál.

- Ashley! – vágjuk rá nevetve.

- Bassza meg van bennetek erő – mozgatja az állkapcsát Ash, ahogy leül mellénk.

Jers egy idő után megunja az egyszemélyes birkacsorda terelgetését, és útjára engedi Jake-et. Fáradtan huppan le mellém és Andy mellé, majd nekem dől. Magamhoz ölelem barátnőmet, majd hunynám le a szemem de, hirtelen túl nagy lesz a csend. Hol van Jake? Oldalra nézve látjuk, hogy Jake szorosan áll az asztalnál, nézegetek jobbra, majd balra, mint aki lopni készül, majd elkezdi pakolgatni a kolbászokat a pólójába.

- Ez mit csinál…? – nézek Andyékre akik röhögve rázzák a fejüket.

- Jake – állok fel majd odamegyek, mire Jake felkap egy ropit az asztalról és tartja felém, mint ha kés volna és fenyegetne.

- Ne közelíts! Megmentem a kolbászokat!! – vágja hozzám a ropit.

- Andy, kéne egy kis segítség – kiáltok hátra miközbe közelítek lassan a kolbász-túszejtő gitáros felé, aki szorítja magához védenceit.

Azzal, Andy, Ashley és Jers is odajönnek, Jake persze hirtelen megiramodik, és sikítva kezdd el rohanni kezébe a kolbászokkal… És megkezdődik a Korba 11es üldözés, amely a végén túsztárgyalássá fordul át a kolbászok után. A végén már mindent megígérünk Jakenek, hogy kap pónit, vízilovat, elefántot, nyalókát, mire nagy nehezen lerakja a kolbászokat az asztalra.

- Végre… - sóhajtok megkönnyebbülten talán túl hamar is.

Jake hirtelen ledobja a pólóját, majd elkezdi rázni magát.

- Szeresd a testem bébi! – énekli ordítva miközbe rázza előttem magát. Na jó, nem mondom jó teste, van…

Na erre persze Andy, mint az oroszlán, aki a prédáját védi előttem terem és belevágja az új playboy sztárt a vízbe, akit végül a másik playboy pecázik ki.

Kezdtünk egyre fáradtabbak lenni, de nem érdekelt minket. Én és Jers inkább ittunk még többet, így Ashnek és Andynek három részegre kellett vigyáznia. A sok pia hatására el is felejtettem, hogy ez az utolsó estém 17 évesen.